2. Lecke : Raszter és vektor – A Photoshop korlátai

Bevezetés

Ha még kezdő vagy a képszerkesztő programokban, akkor nem árt tisztában lenni a raszteres képszerkesztés korlátaival. Egy-egy munka kapcsán nem biztos, hogy a photoshop a megfelelő választás. Például, ha a nagyi régi fényképeit szeretnéd feljavítani. Most tisztázzuk ezeket a dolgokat, valamint megmutatom, hogy mi a különbség a raszteres és vektoros képszerkesztés között.

Raszter

Az első dolog, amit tudnod kell, hogy a raszteres képek Pixelekből (Picture Element), azaz képpontokból épülnek fel. Ez azt jelenti, hogy a valós világot meghatározott számú pontokra (pixelekre) bontjuk. Például, ha van egy 2 megapixeles fényképeződ, akkor amit lefotózol, az abból képzett digitális kép 2 millió képpontból fog állni. Ezt a logikát követve a 8 megapixeles fényképezővel tisztább és élesebb képet tudsz csinálni.

Hogy mi a jelentősége a pixeleknek? Például, szeretnél készíteni egy fali képet egy családi fényképből. A fénykép 15cm széles és 8cm magas, a kép tiszta és éles. Ebből szeretnél egy 150cm széles és 80cm magas fali képet csinálni, ami 10-szeres nagyítást jelent. Ha képszerkesztő programmal csinálod, minden bizonnyal homályos lesz a nagyítás.

Nézzünk erre egy példát:

Ezt a képet 2004 tavaszán készítettem a Kőrös-toroknál egy 10 megapixeles fényképezővel.

(Jól fent volt a Tisza, de így is volt, aki talált magának ideális parkolóhelyet…)

Kinagyítottam a parkoló táblát, hogy lásd, hogyan is működik a raszteres nagyítás.

Kaptunk belőle egy kék-fehér kockás terítőt… Hát így működik a raszteres nagyítás.

A photoshop ennél azért felhasználó barátabb. Amikor kinagyítasz egy képet, akkor a photoshop elhomályosítja, azaz a nagyítás miatt egymástól távolra kerülő pixeleket kitölti. Ezeknek a pixeleknek a színe a két egymástól távol eső pixel távolságának átlaga. Például, ha egy kék és egy piros pixel közé berak még 1 pixelt akkor annak a színe lila lesz.

Lássunk egy példát, hogyan működik a photoshop:

Bár így homályos a kép, de mégis barátságosabb, mint az előző esetben. Tehát, ha egy képet fel szeretnél nagyítani, hogy faliképet készíts belőle, akkor bizony meggyűlik a bajod a pixelekkel. A titok a felbontásban (Resolution) rejlik.

A különböző munkákhoz különböző felbontású képekre van szükséged. Néhány példa:

Internetes kép:                72 pixel / inch (ejtsd: „incs”, más néven col, kb. 2,5cm)

Gyenge minőségű kép:   100-150 ppi

Közepes minőségű kép:  200 ppi

Jó minőségű kép:            300 ppi

Kiváló minőségű kép:     600 ppi

Hogy mit is jelent a „Pixel Per Inch”? Az interneten böngészett képek többsége 72 ppi felbontású, mert a monitorok (többsége) ezt a felbontást képes produkálni. Tehát, ha kinyomtatsz egy internetes képet, akkor az valószínűleg már nem néz ki olyan jól a papíron.

Természetesen ez attól is függ, hogy milyen nyomtatód van. Ha kinyomtatsz egy jó minőségű képet egy 10.000 Ft-os nyomtatóval, akkor az is elég gyengén néz ki. Vagy kinyomtatsz egy alacsony felbontású képet egy 480.000 Ft-os plotterrel (röviden: nagyon nagy nyomtató), akkor az is eltér egymástól. Említhetném még a papír minőségét is, de úgy gondolom, hogy ez is elég ahhoz, hogy értsd, mekkora jelentősége van a felbontásnak.

Vektor

Akkor most nézzük meg, hogy a raszterhez képest, mi a helyzet a vektoros képszerkesztéssel. A vektorok olyan vonalak, amelyek hosszúság és ív mentén helyezkednek el. A vektoros képeket mindenféle minőségromlás nélkül lehet nagyítani. Az Adobe-nak van egy vektoros képszerkesztője is. Ez az Illustrator. Igaz, nem olyan funkció gazdag, mint a Photoshop, de szövegek és egyszerű alakzatok nagyítására tökéletes. Például, ha logo-kat készítesz, akkor az Illustrator a te programod, de említhetném még a CorelDraw-t is.

A következő képre ráírtam, hogy szöveg. Ez az, amit vektorosan felnagyítok.

És itt a felnagyított rész, amit feketével bekarikáztam.

A különbség szemmel látható a raszteres nagyításhoz képest. Itt nem pixeleket nagyítottunk, hanem köríveket, vonalakat, azaz vektorokat.

Láthatod, hogy a felnagyított kép éles és tiszta, bár fontos megjegyezni, hogy ez csak egyszerű alakzatok és szövegek esetén használható, fényképeknél ez nem működik.

A photoshop is rendelkezik néhány vektoros eszközzel. Rajzolhatsz egyszerű alakzatokat (Shapes), négyszögeket, köröket, vonalakat, szövegeket. Ez tökéletesen elég arra, ha szeretnél például egy feliratot szerkeszteni a képedre. A következő képen felnagyítok egy raszteres és egy vektoros vonalat. Látod a különbséget?

Most a raszteres nagyítással kaptunk egy frankó lépcsőt. Ez semmiképp nem egyenes vonal a vektorral ellentétben. Szembetűnő a különbség, és ezért lehet azt állítani, hogy a Photoshopnak vannak korlátai. (De még mindig ott van az Illustrator.)

Végszó

Megint elérkeztünk a lecke végére. Lássuk, hogy mit is tudsz. Megtanultad, hogy mi a különbség a raszteres és a vektoros képszerkesztés között. Most már tudod, hogy a Photoshop egy felhasználóbarát, "raszteres képszerkesztő" program. És tudod, hogy mi a jelentősége a pixeleknek, valamint a képek felbontásának.

A következő alkalommal megismerkedünk a Kijelölő Eszközzel (Marquee Tool), azok típusaival. Megmutatom, hogy melyik mire való és hogyan lehet alkalmazni őket a gyakorlatban.

Köszönöm, hogy velem tartottatok. Jó szórakozást!

Bubori Attila